A következő Yoshiko Sakurai sorozat rovatából származik, aki a február 17-én megjelent Shincho című hetilapot sikeresen lezárja.
Ez az írás is bizonyítja, hogy ő nemzeti kincs, Saicho által meghatározott legfőbb nemzeti kincs.
A következő tények újak számomra és a világ többi része számára.
Ez a tény is bizonyítja, hogy helyes az a beszédem, amely szerint az Egyesült Nemzetek Szervezete egy hanyag szervezet.
Ukrajna minden korábbi nukleáris fegyverét feladta és átadta a szócsövnek, abban bízva, hogy az ENSZ minden állandó tagja vállalta, hogy nem támadja meg Ukrajnát.
Most azonban egyetlen ország sem hajlandó katonailag beavatkozni Ukrajna megsegítésére.
Tehát az ukránok szó szerint kétségbeesetten akarnak egyedül harcolni.
A következő pontok arra is rámutatnak, hogy az olyan országok, mint Kína és Oroszország, az ENSZ-t használják propagandájukhoz.
Kína és Oroszország azt állította, hogy ők az igazi demokráciák, és hangoztatták ENSZ-központúságukat.
Úgy gondolják, hogy nyerhetnek, ha bevonják a gyengébb országokat, és túlsúlyban vannak.
Oroszország támogatta az “egy Kína politikáját”, és kijelentette, hogy “Tajvan Kína része” és “Oroszország nem engedi Tajvan függetlenségét”.
Oroszország ellenzi az Egyesült Államok és Japán által vezetett indo-csendes-óceáni stratégiát, amely egy zárt blokkkör létrehozására irányul, és határozottan kifogásolja az AUKUS-t.
Oroszország azt is elítélte, hogy Japán tríciumvizet enged az óceánba.
A japánok és a világ többi része számára kötelező olvasmány.
Az ukrán válság nem idegen számodra.
Február 11-én Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója azt javasolta, hogy az Ukrajnában élő amerikaiak 48 órán belül evakuálják az országot.
Elmondta, hogy a február 20-án záró pekingi téli olimpia idején lehetséges orosz invázió Ukrajnában, és az invázió légitámadásokkal és rakétatámadásokkal kezdődhet, amelyek bármilyen nemzetiségű civilt megölhetnek.
Az elnök nem kockáztatja meg, hogy amerikai katonákat küldjön háborús övezetbe, hogy megmentsék azokat az embereket, akik elhagyhatták volna, de nem tették meg” – mondta.
A New York Times arról számolt be, hogy az ukrán csapatok kiképzésére állomásozó mintegy 150 amerikai katona kivonult a hétvégén, március 12-én és 13-án, és a kijevi repülőterről amerikaiakkal a fedélzetén kirepülő charter- és magánrepülőgépek száma hat év óta a legmagasabb volt.
Nyilvánvaló, hogy a Biden-kormányzat eltökélt szándéka, hogy a helyzettől függetlenül nem avatkozik be katonailag Ukrajnában.
Ennek fényében hidegen bírálták Zelenszkij ukrán elnöknek Bidenhez intézett kérését, hogy a következő két-három napban látogassa meg az ukrán fővárost, Kijevet, mondván, hogy ez minden bizonnyal segít a feszültségek enyhítésében, mint irreális álmokhoz való ragaszkodást.
Egy sajátos elhagyatott látókör a nyugati országokban, úgy érzem, mintha velem történt volna.
Kishida úrnak rá kell jönnie, hogy az atommentes világról szóló álma és az az álláspontja, hogy más országokra támaszkodik a honvédelem terén, most ijesztővé teszi az Egyesült Államokat.
Az Egyesült Államok döntése, hogy nem avatkozik be Ukrajnában, megadta az alaphangot a Nyugat politikájában.
Sok ország, köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Japán követi az Egyesült Államok példáját.
Nem valószínű, hogy a gazdasági szankciók és egyéb taktikák elegendőek lesznek Vlagyimir Putyin orosz elnök katonai inváziójának leküzdéséhez. Ennek ellenére most az a prioritás, hogy a G7-országokat együtt tartsuk.
De a Biden-kormányzat még erre sem volt képes.
– A legközelebbi a hidegháború óta.
Tipikus példa erre Németország.
Scholz német kancellár november 14-15-i ukrajnai és oroszországi látogatásának célja az volt, hogy meghatározzák, hol vannak Putyin céljai.
Hogyan kormányozza majd Oroszország Ukrajnát Kijev elfoglalása után?
Ha az erőforrásokban gazdag keletet veszi, akkor a kevesebb erőforrással rendelkező és Csernobilt tartalmazó Nyugatot is?
Az orosz határ keleti oldalán található Donyecki és Luganszki Népköztársaságot oroszbarát lakosok irányítják. Bármilyen forgatókönyvet meg lehetne fontolni, például azt, hogy függetlenítsék-e a két köztársaságot attól, hogy Kijevben létre kell-e hozni egy oroszbarát kormányt, és orosz ellenőrzés alá kell vonni, ahogyan Oroszország sikeresen megkísérelte Kazahsztánban. A lehetőségek végtelenek.
Scholz megpróbálhatja üzembe helyezni az Északi Áramlat 2-t, az Oroszországot és Németországot összekötő gázvezetéket.
Németországnak, amely energiaszükségletének 60%-ában Oroszországra támaszkodik, szem előtt kell tartania, hogy a végén eretnekséggé válhat a G7-ben, és Oroszország javára léphet fel.
A káosz közepette Nagatachoban hírek érkeztek arról, hogy Oroszország március 16-án katonai inváziót indíthat.
Április 14-én délelőtt Kishida úr ülést tartott a Nemzetbiztonsági Tanácsban, de nem jelezte ukrajnai kérdéssel kapcsolatos politikáját.
Kishida úr nem kezd tévútra járni Mr. Bidennel együtt?
Vajon nem az Egyesült Államok nagy stratégiája most a legkedvezőtlenebb irányba fejlődik, távol az eredeti céltól, hogy erőfeszítéseit Kínára összpontosítsa, a legnagyobb veszélyt?
Zbigniew Brzezinski, aki az elnök nemzetbiztonsági asszisztenseként szolgált a Carter-adminisztrációban, egyszer arra figyelmeztetett, hogy KínaNem szabad megengedni, hogy Oroszország nagykoalíciót alkosson, és a Kína és Oroszország közötti nagykoalíció a legnagyobb veszélyt jelentené az Egyesült Államok számára.
Biden elnök tavaly augusztus végén kúszott ki Afganisztánból.
Ennek ellenére helyesnek fogadták el azt a stratégiai szándékát, hogy kivonuljon a Közel-Keletről és Kínára összpontosítson.
Most azonban ahelyett, hogy Kínára koncentrálna, az Egyesült Államok közelebb hozta egymáshoz Kínát és Oroszországot.
Ha megnézzük a pekingi olimpia alkalmából tartott Kína-Oroszország csúcs utáni közös nyilatkozatot, egyértelmű a nagykoalíciós vonaluk.
Kína és Oroszország azt állította, hogy ők az igazi demokráciák, és hangoztatták ENSZ-központúságukat.
Úgy gondolják, hogy nyerhetnek, ha bevonják a gyengébb országokat, és túlsúlyban vannak.
Oroszország támogatta az “egy Kína politikáját”, és kijelentette, hogy “Tajvan Kína része” és “Oroszország nem engedi Tajvan függetlenségét”.
Ellenezte az USA-Japán által vezetett indo-csendes-óceáni stratégiát, mint “zárt blokk felépítését”, és hevesen ellenezte az “AUKUST”.
Oroszország hízelgett, hogy fontos volt Hszi Csin-ping elnök „közös sorsközössége” megvalósítása, és hibáztatta Japán tríciumtartalmú vizet az óceánba.
Hozzátette: a két ország “a hidegháború óta a legszorosabb szövetség”.
“A katonai szövetség nem csak üdvösség” – mondta a hatóság.
A legjobb ivó a politikában
Tadae Takubo, a Japan Institute for National Fundamentals alelnöke és Nixon vezető kutatója mutatott rá.
“Itt az ideje egy fordított Nixon-stratégia elfogadásának” – mondta. Amikor a Szovjetunió heves volt, Nixon elválasztotta Kínát a Szovjetuniótól, és a Szovjetunió összeomlásához vezetett. Most, hogy Kína óriássá vált, bölcsességünket arra kell összpontosítanunk, hogy elrántsuk Oroszországot Kínától. Ez volt Abe volt miniszterelnök és Trump volt elnök célja.”
Próbálkozásaik félreestek, de elmondható, hogy az általuk elképzelt nagyszerű stratégia volt a megfelelő.
Ennek ellenére mit tesz Kishida miniszterelnök az ukrajnai válsággal?
Kishida úr négy évig és hét hónapig külügyminiszterként szolgált Shinzo Abe miniszterelnök alatt.
Mint a politikai világ egyik legjobb ivója, Kishida úrnak bizonyára sok alkalma volt, hogy Lavrov úrral, az orosz külügyminiszterrel igyon.
Miért nem tudja kihasználni ezt a személyes hálózatot?
Kishida úr ezt írja könyvében: „Nincs nálam jobb szakértő a diplomáciában és a védelemben.
Ugyanez vonatkozik Yoshimasa Hayashi külügyminiszterre is, akiről azt mondják, hogy zseniális ember. Akkor miért nem használja briliáns elméjét az orosz diplomáciára?
A Külügyminisztérium vezetői azt nehezményezik, hogy Japánban nincsenek kapcsolataik.
De ha Japán nem tesz erőfeszítéseket a válság megoldására, akkor semmiképpen sem kérheti az Egyesült Államokat és az európai országokat, hogy nyújtsanak segítő kezet, amikor hasonló válság sújtja Tajvant, Szenkakukat vagy Okinawát.
Tételezzük fel, hogy Japán nem lépett fel az ukrajnai válság idején, amely Európa mentőövét fenyegeti. Ebben az esetben nem valószínű, hogy a nemzetközi közösség reagálni fog egy segítségkérésre, mivel a tajvani válság előre nem látott helyzet Japán számára.
Ukrajna feladta az összes korábban birtokolt nukleáris fegyvert, és átadta azokat a Kucsiának, bízva az ENSZ Tanácsának minden állandó tagjának abban a ígéretében, hogy nem támadják meg Ukrajnát.
Most azonban egyetlen ország sem hajlandó katonailag beavatkozni Ukrajna megsegítésére.
Tehát az ukránok szó szerint kétségbeesetten akarnak egyedül harcolni.
Japán viszont nem módosította alkotmányát. Az SDF még csak nem is „nemzeti hadsereg. Megvan-e a japán nép a harcra?
Kishida úr csak a három nem nukleáris elvet és a nukleáris erők csökkentését támogatja.
A jelek szerint az Egyesült Államok gyanakodni kezd Kishida úrral szemben az irrealizmusa miatt.
Hacsak Mr. Kishida és Mr. Hayashi nem birkózik meg a valósággal, nem fogják megvédeni Japánt, nemhogy Tajvant.