A következő a dél-koreai hadsereg egykori ezredesének “Ultimátuma a japánelleneseknek” (Jee Man-won) című könyvéből származik, amely első kiadásában 2020. április 13-án jelent meg.
A könyv tele van tényekkel és magyarázatokkal arról, hogy Korea miért olyan, amilyen.
Valóságos műalkotás, amely a nácizmus valóságát mutatja be a japánellenes nevelés jegyében a legteljesebb mértékben.
Kötelező olvasmány azoknak a kínai és koreai náciknak, akik Japán-ellenes oktatásban nőttek fel, és azoknak, akik egyetemi tanárként élnek Nyugaton és Japánban, annak ellenére, hogy csak a japánellenes propagandájukat képesek igazságnak tekinteni.
Kötelező olvasmány azoknak az ENSZ-tisztviselőknek, akik egyáltalán nem ismerik a Koreai-félszigetet, de komolyan veszik azt a Japán-ellenes propagandát, amelyet hihetetlen hazugságaikkal kreáltak.
Minden 21. században élő embernek kötelező olvasmány.
A magukat hazafinak valló gazdag emberek a leghatékonyabb módja annak, hogy hozzájáruljanak Japánhoz, ha bemutatják ezt a könyvet, a 21. század egyik legjobb könyvét, a Diéta minden tagjának.
Ez a könyv a 21. század egyik legjobb könyve, és a Nemzetgyűlés minden tagjának oda kell adni, mert e könyv elolvasása nélkül lehetetlen tárgyalni vagy kapcsolatba lépni Koreával.
Ma, február 20-án elmeséltem egy barátomnak a következő történetet.
Mielőtt Maezawa jen-milliárdokat és milliárdokat költene arra, hogy néhány napig megkerülje az univerzum küszöbét, el kell juttatnia ezt a könyvet, mint kötelező olvasmányt a Nemzeti Diéta tagjainak. Ez az, ha ő egy igazi hazafi…”
A cikk írása közben rájöttem, hogy néhány ember leginkább megérdemli a javaslataimat.
Ha valamelyik olvasóm közel áll valakihez, mint például Mr. Motoya, az APA Hotel Group elnöke, javasoljon egy ötletet.
Ez a fajta erőfeszítés = igazi könyvek ritkák.
Ez nemcsak a szerző, Mr. Jee Man-won remekműve, hanem egy olyan remekmű is, amely a legnagyobb mértékben járul hozzá az emberiséghez.
A következő 170 év kötelező olvasmánya a „civilizáció forgótányérja”, azaz Isten gondviselése.
A szövegben a hangsúly a címszó kivételével az enyém.

1. fejezet: Korea a világban
   Chosun, ahol a yangban lakosságnak csak 10%-a használta ki népe fennmaradó 90%-át, rabszolgaként kezelve őket.
   A Joseont 1392-ben alapította Lee Sung-gye, aki puccs során elpusztította Goryeót.
   Goryeo hűséges és rangidős vazallusai rabszolgasorba kerültek, és a velük kapcsolatban állók is.
   Ezenkívül a Sejong király által 1432-ben életbe léptetett “Szolga-anya törvény” szerint egy jangban származású férfi és egy rabszolga származású nőtől született gyermeknek nem volt más választása, mint hogy nobi legyen (bi: férfi rabszolga, nem: rabszolganő) a szülőanya státusza szerint.
   Ily módon az egyre növekvő Nobi osztályt nem emberként, hanem állatként kezelték, akikkel kevesebb mint feleannyiért kereskedtek, mint a szarvasmarhák vagy a szamarak.
   Joseon egy ritka ország volt, ahol a csak 10%-os kiváltságos uralkodó osztály a lakosság fennmaradó 90%-át rabszolgaként kezelte, és ahol a bi uralkodott a nem.
   Egy 1910-ben, a Koreai-félszigeten végzett háztól-házig felmérés szerint az összesen 2 894 777 háztartásból 54 217 volt a jangban, ami az összes háztartás mindössze 1,9 százaléka.
   Bár néhány Baekje vágásban, más vállalkozások és iparosok pedig gyártásban vettek részt, ők a teljes mennyiségnek csak elenyésző százalékát tették ki.
   A Kim Nam által 2012-ben írt “A Joseon-dinasztia igaz története” 15. oldalán található alcím azt mondja: “Az emberek kevesebb mint 10 százalékának volt vezetékneve”, Nobinak és másoknak pedig nem volt vezetékneve.
   A yangban és a Nobi összetételi arányáról nincs pontos statisztika.
   A lényeg azonban az, hogy a Nobik voltak túlnyomó többségben.
   Joseon uralkodásának 518 éve alatt több mint 1000 összeesküvés eset volt. Minden alkalommal, amikor incidens történt, véres tisztogatásra került sor. A jangban családból több száz ember esett a nobiba.
   Ezen túlmenően az 5. Sejong király életbe léptette a “Szolga és engedelmes anya törvényét”, amely kikötötte, hogy a nobi státuszú nőtől született jangban gyermek nobi lesz, és a Nobisok száma geometriailag megnőtt.
   Megjegyzésem: A Nobi nemcsak adásvételi és kifosztási tárgy volt, hanem adósságok fedezete is, ajándékba adták, és szabadon vették és eladták (trafikálták), mint a mesterek tulajdonát. A matriarchális törvény szerint a nobi gyermeke nobi volt, ezért ha valaki egyszer a nobi státuszba került, nem hagyhatta el generációkon keresztül.
   A Nobi olyan volt, mint a jangban tartott állatállomány, és olyan áruk voltak, amelyekkel a szamarak áránál kevesebb volt.
   A Nem volt a yangban vigaszdíja, és az eszköz, amely a yangban ingatlanok listáján a Nobit előállította.
   A jangban sokféle eszközt alkalmazott a katonai szolgálat elkerülésére.
   Amikor külső erők megszállták az országot, a nobi osztálynak háborúzni és harcolni kellett.
   Többségük a két csoport családjainak tulajdonában lévő Nobi volt, és csak néhány government Nobi.
   Csak a yangban-tól féltek, és nem volt hűségük gazdáikhoz, még kevésbé magához az állam fogalmához.
   Még az idegen seregeket is követték, amíg kedvesek voltak hozzájuk, mint a kiskutyák azokhoz, akik táplálják őket.
   Ez az egyik oka annak, hogy Joseont idegen erőkkel kellett legyőzniük.
   Mi mindannyiunk identitása?
   Egy olyan osztály leszármazottai vagyunk, amely a lakosságnak csak 10 százalékát tette ki, vagy egy olyan osztályé, amely az emberek 90 százalékát teszi ki?
   Tegyük fel, hogy megvizsgáljuk Koreában az összes családtörténetet és anyakönyvet. Mindannyian a yangban leszármazottai.
   Ez azt jelenti, hogy legtöbbünk olyan faj, amely önmagunk becsapásával élt.
   Attól, hogy a yangban leszármazottai vagyunk, nem leszünk jobbak a szolgáknál.
   A feljegyzések azt mutatják, hogy Joseon népe, legyen szó királyi, jangban vagy rabszolgaságról, olyan faj volt, amelynek közös DNS-e a hazugság, az intrika és a barbárság.
   A civilizációtól nem ihletett ember veszélyesebb, mint egy vadállat.
   A hazugság, az összeesküvés és a barbárság pontosan azok a szavak, amelyek megfelelnek az olyan embereknek, mint Moon Jae-in és Cao Guo, akik már hónapok óta káoszba sodorják a koreai társadalmat.
   A hűséges katonák és kiképzésük szükséges volt ahhoz, hogy megvédjék az országot a külső agressziótól.
   De Joseon rabszolga népe, akiket szolgálatra kényszerítettek, nem voltak mások, mint egy csomó varjú, akik átkozták gazdáikat és a királyt.
   Megvolt az izomzatuk a hátizsák cipeléséhez, de nem volt izomzatuk a harchoz; ráadásul fogalmuk sem volt arról, hogy „mi a nemzet.
   Ezért amikor külföldi invázió volt, például koreai japán invázió (1592–1598) vagy Csing invázió Joseon ellen, nem volt ritka, hogy Joseon katonák csatlakoztak az ellenséges erőkhöz.
   Eközben mi történt a hanyangi Joseon királyi palotában?
   Politika, intrikák, összeesküvések, vérontás, véres konfliktusok, összeesküvések, konfliktusok a négy frakció között (öregek, fiatalok, déliek és északiak), régensség, száműzetés, holttest boncolása, a holttest fejének levágása, stb. Rendkívüli büntetés volt ez a bûnözõknek: levágták a fejet, a törzset, a kezeket, a lábakat, a testet pedig kitették az elemek hatásának.) Egyszóval a királyi palotában a hazugság, a cselszövés és a barbárság uralta.
   Míg Joseon néhány yangbanból és sok nobiból álló társadalmi rendszerként öregedett, a király és jangbanja a rabszolgák 90%-ának anyagi kizsákmányolásában és szexuális kizsákmányolásában gyönyörködött, a Nobisokról nem is beszélve.
   A világ a dzsungel törvényeinek korszakát élte, és a király és a jangban ilyen ostobaságokba beletörődve csak idő kérdése volt, hogy mikor veszik át a hatalmak az országot.
   Japán nem pusztította el Joseont, hanem önmagát.
   Lemaradt az idők trendjeitől, és elpusztult, amikor egy maroknyi királyi és jangban megrészegült népe vérétől.
   Ahogy a régi Han-dinasztia végén (a Joseontól a Koreai Birodalomig terjedő időszak) értelmiségiek panaszkodtak, a rabszolgák 90%-a elpusztult, mert nem volt motivációjuk az őket kizsákmányoló királyi és jangban elleni küzdelemre. Ehelyett meghaltak, mert nem próbáltak fegyvert készíteni és a tudományt az emberekkel együtt fejleszteni.
   Mennyit fejlődött Joseon 500 éve alatt?
   Az utak kanyarogtak-kanyarogtak, és szalmatetős füves kunyhók sorakoztak az utcákon, mint egy csigaraj.
   Az utcák tele voltak emberek és állatok által termelt ürülékkel és vizelettel, és a két csoport palánkokkal lovagolt végig az utcákon, orrukat büdös szaggal.
   Az emberek és az állatok ürüléke a kutakba került, a kutak vize bűzlött.
   Mindenféle fertőző betegség tombolt, de nem voltak orvosok és megfelelő gyógyszerek.
   Ha valakinek megvolt az a vagyon, amit akart, kérdés nélkül lefoglalták, és kínzással, például botozással megpróbálták erőszakkal elvenni.
   Kezdettől fogva nem voltak emberi jogok.
   Joseon 27 királyának munkája volt, akik 500 évig uralkodtak az országon, és Joseon teljes vagyonát a japán kormányzó kapta.
   Amit Japán 1910-ben elvett Joseontól, az 90%-ban babonás és tudatlan emberek, 10%-a kapzsi, hazug és összeesküvés-lelkű jangban volt, és a földet mocsok és fertőző betegségek borították.
   Japán elfoglalta Joseont, és mindössze tíz év alatt Tokió-szerű várossá változtatta Hanyangot.
   Hogy a koreaiak higgyenek a japánok őszinteségében, azt a költségvetést, amelyet a japán szárazföldre kellett volna költeni Chosunban, modern épületek, gyárak, gátak és vízerőművek építésére fektették be, amelyek csodálatosabbak a szárazföldieknél.
   Az egymást követő királyok, akik hittek abban a babonában, hogy a széles utak vonzzák a jurcseneket, elvesztették azokat az utcákat, amelyeknek ott kellett volna lenniük, de a japánok széles utakat építettek, mint például Jongno, Euljiro és Taepyeongno Hanyangban.
   Ha Joseon úgy folytatja, ahogy volt, a szalmatetős füves kunyhók tízmillió év után sem lettek volna kétszintes épületek.
   Azonban Japegy gyönyörű, öt-hat emeletes épületet épített Joseon-szerte kevesebb mint tíz év alatt.
   Ha nem történt volna Japán kényszerű nyitása, és ha még mindig létezett volna a Joseon-dinasztia, akkor Korea annyit fejlődött volna, mint az 1910 óta eltelt 109 év alatt?
   nagyon kétlem.
   De Japán más volt. Japán megmentette Joseont az alkalmatlan diktatúrától, és felszabadította a népet, amelyet Nobi és Yangban rabszolgává tettek. Tehát a tudomány és az oktatás erejével megnyitották az országot.
   Park Chung-hee további 18 évnyi teljesítményt adott ehhez az alapkőhöz, a mai Koreához.
   Ha Joseon utolsó királyának, Junjong királynak a leszármazottai lettek volna a királyok az elmúlt 109 évben, Joseonnak még mindig nem lett volna kétszintes háza, mert az 500 év alatt épült hagyaték egy füves ház szintjén állt.
   A 123 emeletes Lotte World Tower egy TELJESEN megvalósíthatatlan álom lett volna.
   Észak-Korea, ahol a Munkáspárt tagjainak 10%-a rabszolgaként kizsákmányolja az emberek 90%-át.
   Milyen emberek dicsőítették az ilyen KNDK-t “tekintélyes kertek országaként”?
   És milyen céllal dicsőítették a lidércnyomásos KNDK-t, mint “a virágok országát”?
   A fő bűnös az észak-koreai Kim-dinasztia.
   Jelenleg Észak-Korea váltja fel Joseont a Kim Család-dinasztiával.
   A szerzőt érdekli a terminológia.
   A dél-koreaiak a Koreai-félszigetet Koreai Köztársaságként, míg az észak-koreaiak Chosunként határozzák meg Koreát.
   Ezért a dél-koreaiak Dél-Koreának és Észak-Koreának, míg az észak-koreaiak Dél-Csosunnak és Észak-Csosunnak nevezik.
   Míg Dél-Korea szabad és demokratikus nemzetként született újjászületett, és örökre elvált Korea dinasztikus rendszerétől, Észak-Korea örökölte Joseon tervét, ahogy volt.
   És érvelésük szerint Észak-Korea testesíti meg a büszke csosun hagyományt.
   Dél-Korea olyan lett, mint az Egyesült Államok imperializmusának gyarmata, de Észak-Korea megőrizte nemzeti büszkeségét anélkül, hogy bárki is uralná. Ezért a nemzet legitimitása Észak-Koreánál van. Ez az oka annak, hogy Észak-Korea és az őt követők (Észak-Korea követői) szépítik a komor KNDK-t azzal, hogy úgy tesznek, mintha az egy gyönyörű ország lenne.
   Amíg meg vagyunk győződve arról, hogy Japán egy ördögi ország, amelyet átkozni kell azért, mert elpusztítja a virágok gyönyörű országát, nem tudjuk megvédeni Koreát.
   Megtévesztettek bennünket a Japánnal kapcsolatos alaptalan pletykák, ahogyan az 5.18-ról szóló alaptalan pletykák is.
   A jelenlegi Észak-Koreában a Munkáspárt tagjainak 10%-a rabszolgaként kezeli honfitársaik 90%-át.
   Ez Joseon reinkarnációja.