A következő Yoshiko Sakurai soros rovatából származik, aki sikeresen lezárja a tegnap megjelent Shincho című hetilapot.
Ez a cikk is bizonyítja, hogy ő nemzeti kincs, Saicho által meghatározott legfőbb nemzeti kincs.
Ezt a papírt nem csak a japán polgároknak, hanem a világ minden táján élőknek is kötelező olvasmány.
Kishida miniszterelnöknek tanulnia kell az ukrajnai válságból
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette az ukrajnai invázió kapcsán: „Nem hagyjuk abba a támadást, amíg el nem érjük célunkat.
Mi egy nukleáris hatalom vagyunk” – mondta, és elárulta a világnak, hogy Putyin Oroszországa hajlandó nukleáris fegyvereket bevetni és emberiség elleni bűncselekményeket elkövetni.
Majdnem 30 évvel a hidegháború vége után egy őrült diktátor nukleáris fegyverekkel való megfélemlítésével kell szembenéznünk.
Elengedhetetlen, hogy Ukrajna kérdésére mindig Japán összefüggésében gondoljunk.
Sok közös vonás van Japán és Ukrajna között, és ahogy később látni fogjuk, Kína és Oroszország valóban nagyon hasonlít egymásra.
Zelenszkij ukrán elnök, aki szembeszállt Vlagyimir Putyinnal, tetteivel demonstrálta azt az elszántságot, amivel egy vezetőnek meg kell lennie.
Kétségtelenül nemzeti vezetővé változtatta magát azáltal, hogy elkötelezte magát hazája és sorsa iránt.
Mindazonáltal Ukrajna mint nemzet hibáitól szenvedett ebben a folyamatban.
Amikor a Szovjetunió összeomlott és Ukrajna függetlenné vált, Ukrajna megbízott az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Oroszországban, és átadta Kucsinak az akkori összes nukleáris fegyverét, vadászgépeivel és egyéb fontosabb felszereléseivel együtt.
A mintegy 60%-ban elkészült repülőgép-hordozót Kínának adták el.
“A hidegháború vége a béke jele volt. Az ukránok úgy gondolták, hogy a katonai erő nem annyira szükséges” – magyarázta Glenko Andrij, Japánban élő ukrán nemzetközi politológus (“Discourse TV”, március 4.).
Sajnálatos, de téves nézet Ukrajnáról, hogy annyira bízott a béke korszakában, hogy nem erősítette meg védelmét és nem szerzett szövetségeseket Oroszország katonai erejével és diktatúrájával szemben, amellyel a mai napig is szomszédos.
Most mégis tisztában vannak vele, de Fumio Kishida miniszterelnök nem.
Nagy különbség.
Putyin úr azt állítja, hogy az oroszok és az ukránok ugyanazok, és össze kell olvadniuk.
Arra gondol, hogy Oroszországnak le kell nyelnie Ukrajnát, de akkor természetesen elpusztítja az ukrán nemzetet és népét.
Ez ugyanaz, mint Kína azt követeli, hogy az ujgurok asszimilálódjanak a kínai nemzetbe.
Nem-beavatkozás
Zelenszkij úr és az ukrán nép életének kockáztatása, akik nem hajlandók elfogadni egy ilyen eredményt, a világ együttérzését és együttműködését vonzza majd.
Ennek ellenére a világ nem teszi meg a közvetlen katonai beavatkozás lépését Ukrajnában; A NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) még csak repüléstilalmi zónát sem helyez ki Ukrajna fölé.
A volt kelet-európai országok azonban, élükön az Egyesült Államokkal, rohannak fegyvert adni.
Az észtországi Amari bázisról fegyverekkel és bombákkal megrakva Ukrajnába szállították a világ legnagyobb szállítógépét, a hidegháború termékét, a volt szovjet korszakban Ukrajnában készült Antonovot.
Az Antonov később a teljes hangárjával együtt megsemmisült.
A háború első hetében 17 000 páncéltörő löveg és rakéta érkezett az Egyesült Államokból és a NATO-ból Lengyelországon és Románián keresztül Ukrajnába.
Az amerikai kibererők már megkezdték az orosz katonai kommunikációs rendszerek megsemmisítését.
Az Egyesült Államok arra is törekszik, hogy Lengyelország adja át a régi MIGU-29-eseiket Ukrajnának. Az ukrán katonák irányíthatják a régi szovjet gyártású Migoo-29-eseket.
Cserébe az Egyesült Államok felajánlotta, hogy az Egyesült Államokban gyártott F-16-osokat szállítja Lengyelországnak.
A lengyel kormány tagadta a program létezését, de Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy “nagyon pozitívan halad előre. Nyugodtan feltételezhető, hogy a tárgyalások folynak.
Azonban itt is megpillanthatunk egy kegyetlen valóságot. Az Egyesült Államok által kínált F-16-osok azok, amelyeket az USA Tajvannak tervez biztosítani. Mi a helyzet Tajvan védelmével, amelyet Kína céloz?
Eközben a lengyel kormány aggódik az orosz megtorlás miatt.
Ebben a rendkívül összetett helyzetben minden ország továbbra is óvatosan támogatja Ukrajnát, nehogy Putyinnak ürügyet adjon a támadásra, de végül Ukrajna sorsa, amelynek egyedül kell megvívnia ezt a háborút, változatlan marad.
Putyin, aki úgy gondolja, hogy képes legyűrni Ukrajnát, Erdogan török ​​elnöknek március 6-án azt mondta, hogy “a művelet jól halad.
A dzsungeltörvény elve mellett Putyin úr és Hszi Csin-ping kínai elnök egy csónakban jár.
Japán lehet az egyetlen ország a világon, amelyet mindkettő fenyeget.
Éppen ezért Japánnak jobban kellene élesítenie biztonsági érzékeit, mint Ukrajnának.
Fumio Kishida miniszterelnök azonban április 7-én azt mondta az országgyűlésnek, hogy „a három nem nukleáris elv nemzeti politika.
Merüljön el az “alkotmányos pacifizmusban”, nézzen el a nemzetközi közösség valóságától, és minimálisan támogassa Ukrajnát.
Míg a kishidai közigazgatás kínálpiros 100 millió dollár és golyóálló mellények – fellebbezett Andriy. “Nem mondom Japánnak, hogy adjon fegyvert. Azt szeretném azonban, hogy sürgősen segítsen az ukránoknak, beleértve a járműveket is.”
Kishida miniszterelnök az alkotmány pacifizmusával és az abból fakadó be nem avatkozással nem kíván többet tenni a meggyilkolt ukránokkal.
Kétféle
Ismét szeretném hangsúlyozni. Az ukrán válság egyértelműen Tajvan és Japán válsága.
Ennek az az oka, hogy mindkét vezető, Putyin és Hszi Csin-ping korábban említettem, hogy ők ketten egyformák.
A New York Times többször is beszámolt az Egyesült Államok kormányának arra irányuló erőfeszítéseiről, hogy rávegye Kínát Putyin megállítására.
Biden elnök és más vezető kormányzati tisztviselők 12 kérést nyújtottak be, amelyek közül az utolsó az volt, hogy titkosszolgálati információkat adjanak a kínaiaknak, hogy figyelmeztessék őket egy orosz katonai invázióra.
A NYT arról számolt be, hogy az Egyesült Államok kormánya „könyörgött Kínának” ezért az álláspontért.
Ennek ellenére Kína elutasította az Egyesült Államok kérését, és éppen ellenkezőleg, megerősítette Oroszországnak nyújtott támogatását és az Egyesült Államok elítélését.
Február 23-án az Egyesült Államokat “bűnösnek” nevezte, amely “eszkalálta a feszültséget Ukrajnával kapcsolatban”.
Putyin és Hszi olyan, mint ikrek azon stratégiájukban, hogy nukleáris fegyverekkel fenyegetik a világot.
Kína gyorsan növeli termelését, és nukleáris robbanófejeket és nukleáris csapásmérőket telepít.
Nyolc év múlva 1000 nukleáris robbanófeje lesz. Ennek fényében Kína megváltoztatta a “nem először használnak nukleáris fegyvert” stratégiáját.
A 2013-as honvédelmi fehér könyvből eltűnt a „nem először használnak atomfegyvert” leírás. A nukleáris robbanófejek és rakéták elkülönített tárolása annak biztosítása érdekében, hogy ez ne változtassa meg az atomfegyverek 2015 utáni első felhasználását.
A PLA megismétli a kiképzést a “riasztás és azonnali tüzelés” ötletével, hogy megelőző nukleáris támadást indítson, amikor azt érzékeli, hogy az ellenséges ország az atomfegyverek megtámadása mellett döntött.
Kína és Oroszország ugyanazon a horizonton állnak abban az elképzelésben, hogy szükség esetén először támadják meg az atomfegyvereket.
2013 márciusában Hszi úr a Kínai Népköztársaság elnökeként első külföldi útja alkalmával Oroszországba látogatott. Putyinnak azt mondta: “Mindig nyitottak vagyunk, és hasonlónak érezzük a jellemünket. Ők ketten a legjobb barátok” – 37 alkalommal találkoztak az elmúlt évtizedben.
A pekingi olimpia megnyitása előtti csúcstalálkozón kijelentette, hogy “Kína és Oroszország barátsága végtelen”. Kína és Oroszország arra készül, hogy egyesüljön és szembeszálljon az Egyesült Államokkal.
Kihívás ez nekünk, a “nyugati” világnak.
A kihívásokkal teli helyzet élén álló Japán számára Ukrajna segítése Japán védelméhez vezet.
Nincs itt az ideje kimondani: “A három nem nukleáris elv a mi nemzeti politikánk.” Ehelyett összpontosítsa bölcsességét Ukrajna megsegítésére.
Tartsa ki azt az elvet, hogy Japán meg fogja védeni Japánt.